Nem adott meg bemutatkozó szöveget.
Az en neven Timea,orulok hogy vegul sikerult egy blogot keszitenem magamnak,higy megoszhassam veletek az erzelmeimet ,az eletem.. Remelm sok olvasom lessz es majd egyszer el erem a celom.
''Egy gyűlölettel teli világban sem szabad lemondanunk a reményről. Egy haraggal teli világban sem szabad lemondanunk a békességről. Egy kétségbeeséssel teli világban sem szabad lemondanunk az álmainkról. Egy bizalmatlansággal teli világban sem szabad lemondanunk arról, hogy higgyünk egymásban.,,
Üdvözlök mindenkit. Ez egy olyan blog amiben boltokat,áruházakat,üzletláncokban megyek vásárolni és leírom a tapasztalataimat a kiszolgálással kapcsolatban. Kövess figyelemmel.
Szia! Nevem Léna, 20 éves vagyok. Hosszú, rögös út van mögöttem. Szeretném megosztani veled a történetem.
34 éves családanya vagyok, hétköznapi életet élek a családommal. Gyerekkorom óta túlsúllyal szenvedek, betegség miatt, amire csak huszonéves koromban jöttek rá az orvosok. Manapság kezdek rátalálni arra az útra, amely megváltoztatja az egész életem gyógyszerek és egyéb csodák nélkül. Szeretném megmutatni, hogy egyszerű emberként, csodabogyók, csodamódszerek és drága ételek nélkül is el lehet érni a célt. Örömet, bánatot egyaránt szeretnék bemutatni, azt a valóságot, ami történik abban az esetben amikor valaki közel 70 kg túlsúllyal él/t.
Kövesd az álmaid! Mi döntjük el,hogy az álmok álmok maradnak e vagy sem,hogy az álmunkban szeretnénk e élni.
Ha vattacukros szívecskékről és csillámpónikról akarsz olvasni, kérlek bele se kezdj. Nem vagyok cuki. Őszinte vagyok nem csak másokhoz, de magamhoz is. Nem vagyok mártír, utálok szenvedni és tétlenül tűrni, hogy másik mondják meg mit csináljak. A magam útját járom, a saját szabályaim szerint. És nekem így jó. Nem vagyok rácsok mögé zárt egzotikum, nem arra születtem. Nekem szabadság kell és rengeteg pozitív érzelem.
Végh Renáta vagyok, 19 éves. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának osztatlan, magyar-etika szakos tanár-hallgatója. A további hosszas bemutatkozás helyett szeretnék magyarázatot adni arra, hogy miért is az lett a címe a blognak ami. Ezzel választ adva arra, hogy én miként értelmezem a pedagos órákat, milyennek is látom céljukat, a Tanárnő célját. Szerintem mindenkinek megvan a saját útja (má születésünkkor), de ezt nem egy felsőbbrendű erő (pl. Isten) szabja ki számunkra, hanem saját magunk. Mi tudjuk milyen utat akarunk az életünk során bejárni, azonban azt követni nehéz. Az emberek gyakran választanak másik utat, az igazi helyett. Mert azt könnyebb. A saját utunk mindig nehezebb, tele van akadályokkal, nehézségekkel, amiken túl kell jutnunk. Ezek leküzdésével válunk (hogy közhelyt használjak) jobb emberekké. Így válunk igaz önmagunká. A tanár, egy pedagógus célja is ez. A helyes úton járni és maradni, leküzdeni a nehézségeket és elérni céljait, vágyait, álmait. A pedagógia